2010. december 7., kedd

Nem Hiszem El, Hogy Jézus Ilyet Tett!

Valamelyik reggel olvastam Lukács 8:26-39 részt (most éppen Lukács evangéliumát olvasom minden reggel) és láttam valamit, amit még soha azelőtt – komolyan, úgy képen vágott, hogy csak pislogtam. Egyszerre éreztem KIHÍVÁST ÉS MEGGYŐZÉST…gondolkodj velem légy szíves.

Ebben az igeszakaszban egy eléggé szokatlan helyzettel állunk szemben – éppen behajózott Jézus erre a vidékre, kiszáll a hajóból és találkozik egy démonizált pucér fószerrel, aki fel-alá rohangált és mindeközben még üvöltözött is. (És még azt gondoltad, hogy a te gyülidben van néhány furcsa ember?)

Szóval, miután a rövid beszélgetés megtörténik (29-30. versben), Jézus elbánik az előtte álló komoly szolgálati helyzettel. (Nem ámulatos, hogy a Biblia azt mondja a 31-32. versben, hogy a démonok Jézustól kértek engedélyt, hogy tegyenek bármit – ha esetleg azon tűnődtél, hogy ISTEN SZUVERÉN-E!!!)

Egyébként égnek áll a hajam, amikor keresztények azt szajkózzák, csak azért, hogy a sikertelenségüket alátámasszák, hogy milyen erős a démoni munka)

Tehát…a pucér pasiból a disznókba mennek a démonok…aztán mindegyik megijed és lerohannak a hegyről, egyenesen a tóba, ahol meg is fulladnak! (33.v.)

Az emberek látták a begolyózott malac csapatot és rohantak haza, hogy hírül adják mi történt a városban. (Valószínű drogtesztet is végrehajtottak rajta.) Miután megtörtént, úgy döntöttek, hogy maguk mennek ki és ellenőrzik le, hogy mi történt…és mikor kiértek, azt látták, hogy ez a volt „démonizált, őrült pucér pasi” ott ül Jézus lábainál, teljesen eszénél (34-36.v.)

Ekkor KÉT elképesztő és hihetetlen dolog történik...

#1 – Az emberek arra kérik Jézust, hogy távozzon!

Bármikor olvasom ezt a részt, elszáll az agyam, hogy az emberek arra kérik Jézust, hogy csücsüljön vissza a hajóba és távozzon (8:37). MI A FENE EZ? Eléggé összezavaró volt számomra addig, amíg rá nem jöttem, hogy azon a környéken a disznók tartása jelentette a bevételi forrásaikat. Más szóval – ezek az emberek tudták, ha Jézus túl sokáig marad a környéken, akkor az vészes hatással lesz a PÉNZÜKRE – úgyhogy ahelyett, hogy lenyűgözte volna őket, hogy végre valami csodálatos dolog történt, megengedték, hogy az anyagi félelmük kizárjon minden esélyt azt illetően, hogy esetleg Jézus még valami más nagy dolgot tehessen köztük.

#2 – Jézus elutasított valakit a „tanítványozásra”!

Hát ez is elképesztő – 8:38-39-ben leírja, hogy Jézus elutasította a néhai Nudi Rudit, hogy beszálljon velük a hajóba. Ehelyett azt mondta neki: „Azt akarom, hogy menj haza és mond el az embereknek, hogy mit tett veled Isten.” És Jézus otthagyta…

VÁRJÁ MÁN…mi van a Biblia tanulmányozásával? Mi van azzal, hogy egy csomó szabályt és intelmet kapjon? Mi van a TANÍTVÁNYSÁGGAL? Komolyan – mit gondol magáról Jézus, ki a fityfene Ő, hogy megtisztít és megszabadít valakit és aztán nem is „méregteleníti”? Mit képzel ez a Jézus?

Azt gondolom, hogy nagyon gyakran olyanoktól vesszük a tanítványságról alkotott képünket, akik arra vágynak, hogy megtanítsák a tanítványokat pontosan úgy gondolkodni, mint ők – ahelyett, hogy Jézustól lesnék el. (Amúgy meg, ha valakinek tekintélye van a tanítványság témában…akkor azt mondanám, Ő Jézus!) ÉS…nem azt mondom, hogy az Írást tanulni és közösségben lenni a keresztényekkel nem fontos; SŐT, azt mondanám, hogy MINDKETTŐ létszükséglet.

De tisztán látjuk ebből a részből (és még sok más részből is), hogy a tanítványság folyamatának JELENTŐS része tulajdonképpen az, hogy BENNE LEGYÉL a szolgálatban. Menj és csinálj valamit – olyasvalamit, amin keresztül el tudod mondani másoknak, hogy mit tett veled Isten. Jézus kihívta a néhai Nudi Rudit. Kihívta, hogy lépjen túl azon aki ő – menjen vissza azokhoz, akiket annak idején halálra rémisztett és mondja el nekik, hogy Isten mennyire jó volt hozzá.

Az esetek nagy többségében mi keresztények azt hisszük, hogy a tanítványság azaz időszak, amikor önmagunkra összpontosítunk – de Jézus szavai Máté 22:36-40-ben gyönyörű párhuzamban van ezzel a sztorival – a tanítványság arról szól, hogy szeressük először Istent…és utána MÁSOKAT. Amint ez a fickó felfedezte, hogy kicsoda Jézus, azonnal ki lett küldve, hogy beszéljen Őróla másoknak…

A tanítványság nemcsak információ átadás, tájékoztatás, felvilágosítás…hanem inkább alkalmazás és átformálódás (ami persze csak az alkalmazáson keresztül történik meg). Minden amit ez a fickó tudott, hogy milyen volt régen és mennyire megváltozott minden, miután találkozott Jézussal…és Jézus, valamilyen okból kifolyólag, úgy gondolta, hogy a megtérése, szabadulása, és ezeknek megtapasztalása elegendő arra, hogy betöltse a Nagy Küldetést. És igenis Jézus tanítványozta azzal, hogy kihívta őt, hogy MENJ…és tanult legalább annyit azáltal, hogy elmondta a történetét, mintha csak elmélkedik azon.

Hát, ez csak néhány gondolat volt olyasmiről, amit éppen olvastam.

3 megjegyzés:

  1. 0 komment... hmmm. Hát lehet, hogy nekem sem kellett volna szólni.

    Igazából értem, amit írsz. Valamikor én is megkaptam ezt az Igét, a bemerítésemkor anno, igaz, mellesleg nem voltam megtérve, de ez már részletkérdés :).

    Nos azóta megtértem, bár újjászületett még mindig nem vagyok. De gyáva az igen, node mindegy. Szóval megyek, és ha meg merek mukkanni, akkor próbálok beszélni Istenről az embereknek, egész jó eredménnyel. A környezetemben már mindenki utálja az Urat, és a keresztényeket. Megtérés kb annyi, mint a kommented az én hozzászólásom előtt.

    Mondjuk megértem: ha az életemet nézik, nem látnak változást, sőt rosszabb vagyok. Azelőtt azt csinálhattak velem, amit akartak, azt mondhattak, amit akartak, most meg van ellenvéleményem, nem fogadok szót, visszaszólok, stb. Szerinted mit ér az evangélium hirdetése hitelesség nélkül?

    reménylánya/Móni

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy az olvasó lettél Reménylánya/Móni. Jók a megjegyzéseid! Sajnos nem vagyok a megjegyzésekre válaszolgatós blogger, mert nincs időm rá. Tudom ez az egyik célja. Hát ez van...:( Olvasd a cikkeket továbbra és erre a kérdésedre biztos hogy fogsz választ találni. Még egyszer, üdv a fedélzeten. És Isten áldjon!

    VálaszTörlés