A Kérdés Ami Megváltoztatta Az Életem

Mindannyiunknak van…élet megváltoztató pillanatok, amikor egyszerűen csak nem hagy békén valami. Folyamatosan felhozza benned Isten…szinte elnyel, felemészt…

Kb. egy éve nem hagy nyugodni ez a gondolat, ez a kérdés. Mindig is nyomott efelé, sőt csináltam is 5 és fél évig Budapesten, de aztán megváltoztak a körülmények…leköltöztünk Szegedre, ahol egy olyan időszak kezdődött el Isten akaratában, hogy el kellett menjek dolgozni, és a munka mellett tudtam a szolgálatban P. Csabának segíteni.

Egy évvel ezelőtt valahol olvastam ezt a kérdést, és nem hagyott nyugodni azóta…

„Mire lennél hajlandó Istenért, ha tudnád, hogy nem bukhatsz bele?”

Tudtam a választ egyből…nem is kellett rajta gondolkodnom…ki is jött a számon egyből „Teljes időben szolgálnék!” Volt még egy dolog, de arról még nem beszélek, csak akkor, ha elindult és megtörtént.

És éreztem, hogy legbelül valaki azt mondja, hogy „akkor gyáva nyuszi vagy, ha nem teszed!”

ÍGY HÁT…egy évnyi várakozás után most végre „IGENT” mondtam arra a hívásra, amiről tudtam, hogy Isten helyezte a szívemre. Nem tudom a válaszokat, nem tudom, hogy az anyagiak hogy lesznek (egy részét látom csak), nem tudom, hogy pontosan mi lesz majd a feladatom, nem tudom, hogy kik lesznek majd a közelebbi csapatom a gyülekezeten belül…nem tudok egy CSOMÓ mindent…

DE…egyvalamit tudok, hogy Isten egy ÁLMOT rakott belém és ennek az álomnak az egyik fő alkotó eleme a teljes idejű szolgálat…és amikor ez az ominózus kérdés felmerült bennem, MEGRENDÍTETT…és arra VEZETETT, hogy ahogy a búvár edzésen annak idején tanultam, hitben MERÜLJEK ALÁ.

ÚGYHOGY…mi van veled…mit lennél hajlandó TE megtenni Istenért, ha TUDNÁD, hogy nem bukhatsz bele?

Ha a válasz nem az, hogy „amit éppen most csinálok”, akkor azt mondanám, hogy szükséged van néhány komoly imára és az életed átrendezésére.

Gondolom észrevetted már…az élet RÖVID…napjaink meg vannak számlálva…és Isten nem azért rakott bennünket erre a bolygóra, hogy csak ténferegjünk…hanem azért, hogy VÁLTOZÁST HOZZUNK a nekünk adott ajándékok HASZNÁLATÁVAL, hogy az Ő királysága előrehaladjon ÉS…hogy HÍRESSÉ TEGYÜK ŐT!

Túl sokunkat rabságban tart a félelem…de emlékezz…Ő A MINDENEK FELETT ÁLLÓ ISTEN, A MAGASSÁGOS!!! Soha ne hagyd, SOHA, hogy a félelem elnyomja azt a képességet, amit Isten helyezett beléd!

Túl sokunkat rabságban tart az ismeretlen…de emlékezz…Ő MINDENT TUD ÉS ISMER! Mind emellett meg…ha MINDEN kérdésre meglenne a válaszunk, akkor nem kellene hit a részünkről, hogy mindazt megtegyük, amit parancsol…és hol lenne ebben a móka?!?!?!? Figyussszatok…mi sem látjuk 100%-san az anyagi részét a jövőnknek: minimálbérrel fog támogatni a szegedi gyülekezet, a többit nem tudjuk…egy biztos, ha ISTEN AKARATA AZ EGÉSZ, AKKOR Ő FOGJA ÁLLNI AZ ÖSSZES SZÁMLÁT.

Túl sokunkat rabságban tartanak emberek, akik azt mondják, hogy „AZ” úgysem lehetséges…de ha jól megnézed, hogy ki mondja azt, hogy „AZ” nem lehetséges, akkor rájössz arra, hogy azok az emberek igazából nem csinálnak semmi mást, csak megpróbálják visszatartani Isten embereit…annak ellenére, hogy Isten felszabadította őket a szolgálatra.

Túl sokunkat rabságban tartanak a kritizálók…de ha visszaemlékszel, akkor láthatod, hogy Jézust is kritizálták…amúgy meg, ha sosem tapasztalsz ellenállást, az azt jelenti, hogy az ellenség elégedett veled, az életpályáddal…és ez nem az az elhívás, amit be kell töltsünk!!!

„Mire lennél hajlandó Istenért, ha tudnád, hogy nem bukhatsz bele?”

Bizony mondom, könyörögnöd KELL, hogy Isten szóljon hozzád ezzel kapcsolatosan…és amikor szól…akkor cselekedned KELL. Isten nem azért leplez le dolgokat, hogy azokat FONTOLÓRA VEGYÜK…sokkal inkább azért, hogy TELJESEN ÁTADJUK MAGUNKAT, és ENGEDELMESKEDJÜNK AZ Ó SZAVÁNAK!

Ja, egyébként…ha az a dolog, amit tennél halálra rémiszt…ha álmatlan éjszakáid vannak miatta, mert nem tudod kiverni a fejedből…ha TISZTÁBAN vagy azzal, hogy a bukás garantált, ha Isten nem vesz részt benne…akkor cselekedned kell…MINÉL HAMARABB! (Talán…mi lenne, ha MOST!)

Mikor számomra jött ez a kérdés, azt mondtam magamnak, „Nincs semmi, amit veszíthetnék…meg kell próbáljam…nem akarom eltékozolni az életem, és aztán 20 év múlva feltenni a kérdést „Mi lett volna, ha…?” (ÉS…szerintem te sem akarod ezt!!!)

TEHÁT…„Mire lennél hajlandó Istenért, ha tudnád, hogy nem bukhatsz bele?”

Nem te vársz Őrá…Ő vár rád…lehet költöznöd kell, megosztani Krisztust valakivel, gyülekezetet alapítani (nyami), vagy állást változtatni…MI AZ, ami OTT ÉG A SZÍVEDBEN, ami afelé VON, hogy KÉTSÉGBEESETTEN FÜGGJ ISTENTŐL?

Mire lennél hajlandó Istenért, ha tudnád, hogy nem bukhatsz bele? El tudsz képzelni egy olyan világot, ahol mindannyiunk hajlandó arra, hogy ez a kérdés kihozza a szívünkben lévő látást?

Szükségünk van a támogatásotokra, legyen az akármilyen természetű...vezessen ebben titeket Isten.

Most sietek, mert az egész napot P. Csabával töltöm…most beszéljük meg a következő fél évet és természetesen a szolgálatot, újabb területeket, irányokat…HÚÚÚÚÚÚ…NAGYON IZGALMAS!!!!!