Apcsel 10: Új Perspektíva

„Nem tehetek róla! Én már csak ilyen vagyok!” Használtad már ezt a kifogást? Annyira könnyű ilyen gondolatokkal védekezni, mint „Ilyen neveltetést kaptam…a szüleim a hibásak…” vagy „Ezt tanították nekem!” mikor Isten változásra hív bizonyos szokásainkból és hozzáállásainkból. Péter igazán megértett volna. Amit Isten kért tőle, az totál ellene ment annak, amit a kultúrája, és családja hitt. Péter kultúrájában nem volt szokás és nem is volt ajánlatos „azokkal” az emberekkel társulni és társalogni.

A 29. vers eléggé elképesztő válasz, „Ezért amikor elhívtatok engem, nem vitatkoztam, hanem eljöttem.” Péter hozzáállása és hite generációk öröksége, de Jézus hívása nagyobb volt mindezeknél. Igaz ez számodra is? Nem számít már, hogy a múltad tele van csodálatos vagy fájdalmas emlékekkel. Olyan hozzáállásokat és szokásokat örököltél, amiken változtatni kell. Meg kell változniuk! Mikor Isten Igéje új utakat mutat a gondolkodásban és érzelmekben, hogyan válaszolsz rájuk?

Kérdések az elmélkedéshez:

1. Mit tanít ez a rész neked Istenről? Hogyan alkalmaznád az életedre?

2. A Jézussal való első találkozásod óta hogyan változott a nézőpontod? Mivel mindannyian egy folyamatban vagyunk benne, mi az, ami éppen változás alatt áll?

3. A kultúránk is küszködik, sőt hátráltat abban, hogy Isten szeret minden embert, minden fajból. Van bármi előítélet a szívedben, mely felett Isten győzelmet akar adni?