2011. május 31., kedd

Legyünk Újítók?

Ahogy olvasgatom a különböző blogokat és figyelemmel kísérek gyülekezeteket, sokszor felmerül az a kérdés, hogy „Kell-e újítania a gyülekezetnek? Újítóknak kell-e lennünk?” Őszintén szólva – meglep, mikor emberek ez ellen el kezdenek vitatkozni – a válaszom ABSZOLÚT IGEN!

Tudom vannak néhányan, akiknek borsózik a háta attól, hogy a gyülekezetnek újítania kéne, vagyis új és modern eszközöket, módszereket használni egy időt álló üzenet átadására. Ezek az emberek mondják azt, hogy UTÁLJÁK a gyülekezet „elvilágiasodását”, sőt ezt megbélyegzik még a laodiczeai szellemmel is. Nagyon érdekes…ezeknek az emberek viszont…

• Weboldalaik vannak, vagy bloguk (egyik sincs benne az Írásban…tehát ezek a dolgok eléggé „világivá” teszik.)
• Otthon vagy az autóikban légkondi van, sőt még a gyülekezeteikben is!
• Autóval járnak a gyülekezet és az otthonuk között (ami köztudott, hogy világi találmány.)
• Csapvizük van ÉS elektromosság az otthonaikban és a gyülekezeteikben – Pál apostolnak egyik sem volt!
• Mobil telefonjuk van (valószínűleg a legújabb) – TÉNYLEG használta volna Jézus, ha az lett volna az Ő idejében?

Látod már, hogy mire akarok kilyukadni? Szerintem embereknek nincsen gondjuk az újítással…hanem azzal, amikor az újítás a kényelmi zónájukon kívül van…NA EKKOR válik számukra rossz, csúnya és gonosz dologgá.

Olvasgatva a Bibliát rátaláltam néhány hasznos részre (Ézsaiás 42:9 és Ézsaiás 43:18-19), ahol Isten végül is azt mondja, „Újító Isten vagyok…teljesen új dolgokat fogok csinálni…ne ragadj le a múltban és ne a régi dolgokon tűnődjetek!”

ÉS, 1Móz 1:27 alapján Isten hasonlatosságára és képére lettünk teremtve – ami azt jelenti, hogy nekünk is újítóknak kell lennünk.

Személyesen azt gondolom, hogy a gyülekezetben lévő újítás hiányának fő oka a lustaság – nem akarnak az emberek dolgozni. Bizony – az újítás kemény munka – és tiszteli Istent.

Hadd kérdezzek valamit – mi lenne, ha mindennap, mikor haza jövök, azt mondanám Virágnak, „Szeretlek vala, tényleg nagyon szeretlek vala – mindig szeretlek vala – nincsen náladnál szebb számomra.” Azt gondolná, hogy milyen kedves vagyok (mikor először mondom)…de ha harmadszor és negyedszer is ugyanezt mondom szóról-szóra, akkor lehet eltűnődne azon, hogy egyáltalán komolyan gondolom-e amit mondok…és a második héten után már biztos lenne abban, hogy ez a kis versike csak formaság, amit azért hajtogatok, hogy JOBBAN ÉREZZEM MAGAM TŐLE!

Azonban…ha frissen és kreatívan fejezem ki a szeretetem Virág felé, akkor az izgalmat és izgatottságot fejez ki – nem pedig valami formaságot, egy unott partneri kapcsolatot, amit a kifejeződés abszolút nem őszinte formalitása és lustasága tart össze.

Szenvedélyesen és tisztelettel kell imádjuk az Úr Jézust…új és friss utakon járva. Nincs ellenemre az imádat tradicionális formája, amíg őszinteség van benne. De, voltam már jó néhány olyan istentiszteleten, ahol pont olyan szenvedéllyel énekelték a himnuszokat, mint amikor a (kakival) csordulásig telt pelenkáit kellett cserélnem Flórának és Fruzsinak. Teszik ezt közben azon gondolkodva, hogy „ez az egyetlen módja” az imádatnak – ami persze nem egy biblikusan megalapozott következtetés!

Ezért mondom én azt, hogy a gyülekezet kell legyen a földkerekség legkreatívabb helye…ISTEN SZENT SZELLEME bennünk él, aki eléggé turbó kreatív, és nem tud mást, csak olajat önteni a tűzre…és nem csak a gyülekezetnek kellene tanulni azoktól, akik szintén embereket érnek el (marketing), hanem annyira újítók és hatékonyak kéne legyünk, hogy ők akarjanak tanulni tőlünk.

Amiért imádkozom mostanában, hogy kreatív ötleteket és kreatív embereket adjon az Úr környezetembe. Annyi eléretlen ember van itt Szeged és a környékben, akiknek szükségük van arra az üzenetre, ami soha nem változik – de a módszerek annál inkább!!!

2011. május 28., szombat

Miért Adják Fel Sokan Jézust?

Nem mindig könnyű Jézust követni! Ha ránézünk Pál és Péter életére, akkor azt mondjuk, „Uram irgalmazz!” De éppen ezért nem is róluk akarok most írni. Itt van például János Márk, aki szintén erre jött rá. Pállal és Barnabással ment városokba és hihetetlen szellemi háborúságot tapasztalt. Varázslók…ezek olyan srácok voltak, akik még Harry Potter előtt lettek híresek…olvashatsz róluk Apcselben. Tehát érdekes és nagyon izgalmas helyzetek, és nem olyan könnyű Jézus követése ezekben a szitukban.

ÉS…itt van a Biblia egyik legszomorúbb igeverse…Apcsel 13:13…sajnos annyit látni ebből a kereszténységben. „Ezután Pál és társai tovább hajóztak Páfoszból. Perga városában szálltak partra, amely Pamfilia vidékén van. Itt János Márk elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe.” FORDÍTÁS: JÁNOS MÁRK FELADTA! Fogta magát és elsétált Isten munkájától, Isten akaratától, Isten embereitől… „Ez a kereszténység dolog, lehet, működik valakinek, de én végeztem vele!” ÉS ELSÉTÁLT JÉZUSTÓL.

Tudod miért sétálnak el emberek?


1. Mert nem is volt kapcsolatuk Jézussal

Ezek az emberek jártak a gyülekezetbe, de ahogy én szoktam mondani, egy érzelmi megtapasztalásuk volt, viszont nem találkoztak Jézussal. Aztán elsétáltak…”Igen, jártam gyülekezetbe, de nem nekem való…elimádkoztam a megtérő imát és elfogadtam Őt.” Itt két kérdést teszek fel. Van-e bármilyen hatással Jézus az életedre? NEM. Van-e bármilyen meggyőzés a szívedben, mikor vétkezel? NEM. „Akkor a Biblia szerint nem vagy megváltva.” Erre azt mondja: „Nem kérdőjelezheted meg az üdvösségem!” Bizony nem, mert a Biblia azt mondja, hogy amikor elfogadod Jézust akkor nem egy 3 hónapig tartó viselkedés változást tapasztalsz, hanem egy szív változást, ami veled marad egy örökkévalóságig. Ha ez vagy, akkor könyörgök, rendezd le ezt még ma Istennel!

De miért adják fel emberek?

2. A Pénz Miatt

Láttál olyat, hogy a pénz miatt adják fel? És tudod mi történik. Mikor valaki munkát talál! „Munkára van szükségem…munka, munka, munka! Nyugi nem fogok a gyülekezetből hiányozni. Itt leszek vasárnap!”

Vagy bibliaiskolás volt, elszokott a normál élet ritmusától a 3-4-5 év alatt…mert ugye „a bibliaiskolára kell koncentrálni” – így ez idő alatt csak a túlélésre hajtott megélhetésileg (4 kifli és 1 liter tej naponta). Aztán vége, befejezte az iskolát, és rájön (ez még a jobbik eset), hogy munkát kéne találnia, mert elég volt az ínséges időkből. És BAMM…eltűnik…elszívja a munka…hogy több pénze van, mint ezelőtt…

3. Kapcsolatok

Mikor valaki elkezd egy olyan személlyel járni, akivel nem kéne. Ha Jézussal akarsz járni, akkor biztos lehetsz abban, hogy Sátán adni fog neked valakit, akivel együtt lehetsz péntek, szombat este. Tényleg…komolyan mondom…SŐT, valószínűleg, az olvasók közül vannak, akik Sátán tökéletes ajándékával járnak együtt.

4. Egyetem

És most nem az egyetem ellen írok, csak láttam, hogy emberek feladták, miután felvették őket az egyetemre. Lehet veled nem fordult elő, de ismersz ilyen embert. Mert láttam olyat is bőven, hogy a Jézussal való kapcsolatuk erősödött az egyetemi évek alatt.

5. „Nincs Szükségem Gyülekezetre!”

Csak pár kérdést hadd tegyek fel.
• Akkor miért alapította meg Jézus?
• Akkor miért adta az életét érte?
• Akkor miért mondja a Biblia, hogy Ő a feje?
• Akkor miért mondja rólunk, hogy mi a menyasszonya vagyunk?
• Akkor miért csak a gyülekezet marad meg azon a napon, amikor ezen a földön MINDENT elpusztít.
• HA NEM FONTOS A GYÜLEKEZET, AKKOR MIÉRT TENNÉ JÉZUS MINDEZT?

Lehet nem is arról van szó, hogy nincs szükséged gyülekezetre, hanem egyszerűen csak gondod és problémád van minden szellemi tekintéllyel. SZÜKSÉGED VAN A GYÜLEKEZETRE! ÉS NEKEM IS!

Megfigyeltem…az Istentől való eltávolodás első lépése valakinél mindig az Isten embereitől való visszahúzódás. Mikor ott van egy ember, aki elmarad, akkor szinte biztos lehetsz abban, hogy egy olyan úton indult el, amin nem kellene, hogy menjen.

6. Baba születik!

Tudom, hogy hülyén hangzik…de figyelj! Láttam…saját szememmel láttam házaspárokat, akik könyörögve kérték Istent, hogy teherbe essenek. Aztán rájöttek, hogy tenniük is kell valamit az ügy érdekében…és a baba megérkezett…ÉS NEM LÁTJUK ŐKET MA!

MI TÖRTÉNT? Lehet hallgatják az istentiszteletet az internetről. De attól félnek, hogy valami bacit összeszed a gyerek. Belelóg az alvás időbe, az etetésbe az istentisztelet. Néhányan „buborékos” fóliával tekerik körbe a gyereket, mikor biciklizik, hogy nehogy megüsse magát…úgy néznek ki, mint a Michelin figura.

Ha egyike vagy a fent említetteknek…és azt mondod „Nem nagy ügy elsétálni Jézustól, a gyülekezettől! Nem nagy ügy.” De hadd mondjam el, a bűnnel játszadozni, az igenis NAGY ÜGY! Tudod miért?

A tévében vannak olyan „érdekes” műsorok, ahol egy fickó a családjával befogad valamilyen vadállatot (medvét) és felnevelik, a hűtőből eszik stb. aztán egy nap megőrül és széttépi a fél családot. Erre: „Nem tudjuk mi történhetett?” „Hát mi? Ez egy nyamvadt medve, ami széttépi az őzikét is az erdőben! Isten nem arra teremtette a medvét, hogy a hűtőnkből igya a tejecskét! Ez egy medve!”

És rosszra fordulnak a dolgok…hadd mondjam el, ha elsétáltál Jézustól, annak a vége nem lesz csodaszép! De pont azért olvasod most ezt a bejegyzést, mert Isten azt mondja, hogy „GYERE VISSZA! GYERE VISSZA!”

Isten a második esély Istene! Mindig van visszaút Őhozzá! Csak gyere vissza! Soha nem késő. Ha még mindig lélegzel, akkor terve van veled. Nem akar darabokra tépni, agyon verni, közösséget akar, VELED! És ezért örülök, amikor régen nem látott emberek jönnek, és megjelennek a gyülekezetben.

2011. május 24., kedd

5 Iszonyat Fontos Kérdés

Időről-időre…minden embernek fel kell tennie néhány nagyon fontos kérdést, melyek letesztelik állapotának pillanatnyi helyzetét és megmutatják, hogy hol kell igazítani, mondhatni „futóművet” állítani ahhoz, hogy a régen kitűzött célok felé haladjon. Ez fontos mindenkinek, de nekünk a szolgálatban még inkább. Jöjjön most 5 olyan kérdés, melyet saját magamnak szoktam feltenni.

#1 – Hallgatok-e Isten Hangjára?

Elgondolkodtam azon, hogy hogyan hoztam meg az elmúlt 10 évben a létfontosságú döntéseinket. Tehát, hogyan hozom meg a valóban fontos döntéseket? Csak azt tudom erre mondani, hogy „Próbálom meghallani Isten hangját.”

És lehet, hogy most furcsán nézel a képernyőre, de hadd mondjak még valamit. Úgy gondolom, hogy az egyik legeslegfontosabb dolog, amit egy személy tehet, és tennie kell, ez: rendszeres napi együttlét Istennel és meghallani azt, amit mondani akar.

Egyre inkább meg vagyok győződve afelől, hogy a VEZETŐSÉG ANNYIRA EGYSZERŰ ÉS KÖNNYŰ, MINT ISTEN HANGJÁRA HALLGATNI…és nekünk vezetőknek az a dolgunk, hogy halljuk meg és aztán engedelmeskedjünk Isten hangjának.

Ézsaiás 2:22 azt mondja, hogy ne bízzunk az emberben, hanem az Úrban. Pásztor, vezető – mi az, amit az Úr mond neked mostanában? Mi az, amitől úgy érzed, hogy tele a gatyád, mert tudod, hogy a vezetőségi csoportnak égnek áll majd a haja tőle? Hallgass az Ő hangjára…Ő mindenek felett való…a vezetőségi csapat nem!

#2 – Kockáztatok?

A legutolsó dolog, amit vezetőként tennünk kéne, hogy a biztonságra menjünk, hogy mindig csak a biztonságos lépéseket tegyük meg. Hé, a gyülekezeted alapítása nem volt biztonságos lépés. Egy másik helyre költözni a gyülekezettel nem biztonságos. Egy nagyobb helyet kibérelni nem biztonságos. Alkalmazni még egy szolgálót a gyülekezetben nem biztonságos. ÉS…a következő lépésünk, amit az Úr akar, hogy megtegyünk, kockázatos lesz.

Soha nem akarok az a típusú vezető lenni, aki azt mondja „Hát…izé…imádkozom felőle!” Keresztények túl gyakran használják az imát kifogásként az inaktivitásra…csak azért, mert szelleminek hangzik és így senki nem fog belekötni.

Jókat röhögök, mikor 1 Sámuel 17-et olvasom, Dávid és Góliát történetét. Ahogy olvasom, teljesen tiszta, amit a 16. és 24. versben mond, hogy az Izraeliták 40 napon át be voltak gyulladva Góliáttól. Biztos vagyok benne, hogy imádkoztak, „Uram, vedd el Góliátot!”…lehet, hogy dalokat is énekeltek arról, hogy Isten milyen hatalmas óriás ölő…vagy Biblia tanulmányokat kezdtek azzal a címmel, hogy „Hogyan nyírj ki egy óriást!” DE – de addig senki sem szabadult meg, amíg Dávid oda nem ment és vágta le Góliát nyamvadt fejét!

Dávid kockáztatott. Mi az a kockázatos dolog, amire Isten vezet téged, hogy meglépd – de te elutasítod?

#3 – Értem Egyáltalán, Hogy Milyen Hatalmas Az Isten?

Ahogy haladok az ige olvasásomban, egyre inkább megvilágosodik, hogy milyen HATALMAS az Isten…és azt, hogy milyen sok dolgot akar még megtenni.

A modern egyház egyik fő problémája, hogy korlátok közé szorítja Istent. El sem tudjuk képzelni, hogy a gyülekezeti alkalmainkon 10-20-30-40-50 ember adja át az életét Jézusnak. „Ilyenek ma már nem történnek!” – mondjuk.

Miért korlátozza az egyház Istent, mikor Jézus azt mondta, amit mondott János 14:12-ben? Miért ne adhatna Isten akkora növekedést egy gyülekezetnek, mint ami Apcsel 2-ben volt? Miért ne formálódhatnak át közösségek? Miért ne láthatnánk olyan dolgokat, mint amikről a Bibliában olvasunk? Nem ugyanaz az Isten ma is?

Isten sokkal hatalmasabb a legnagyobb akadálynál vagy félelemnél az életedben!

#4 – A Megfelelő Emberek Vesznek Körül?

Kiváltságosnak érzem magam, hogy egy ilyen nagyszerű csapattal szolgálok együtt. Ahogy mondtam már – nem vagyunk „profin kiképzett” emberek…sőt, egyikünk sem rendelkezik diplomával. Ami közös bennünk, hogy nagyon szeretjük Jézust és szeretjük, amikor mások is találkoznak Jézussal! (Mint Apcsel 4:13-ban)

ÉS – mindannyian hisszük, hogy Isten HATALMAS DOLGOKAT KÉPES TENNI. Mikor arról beszélünk, hogy elérjük a szegedi embereket (160000 ember), a szemek felcsillannak. Hisszük, hogy Isten hatalmas dolgokat tud tenni rajtunk keresztül!!!

#5 – Teljes Erővel Teszem A Dolgom?

Prédikátor 9:10 emlékeztetett, Isten arra hívott el, hogy a 100%-omat adjam mindenben, amit teszek.

Növekvő gyülekezetek pásztorainak egyik kísértése az, hogy bekapcsolják a tempomatot és „lazáznak” egy kicsit. ÉS ez lehet működik néhányaknak, de nekem nem. Isten nem arra hívott, hogy 50%-on menjek…és nem is arra, hogy egy „most már elegen vagyunk” filozófiát kövessek. Ha Isten a legeslegjobbját adta azzal, hogy Jézust a keresztre küldte…akkor nekem is a legjobbat és legtöbbet kell adjam Neki.

(Ha TÉNYLEG kíváncsi vagy, hogy Isten mit érez azzal kapcsolatban, amikor a maradékot kapja – akkor olvasd el Malakiás 1:6-14-et!)

Férjként, apaként és vezetőként a legtöbbet kell adjam mindenben, amit teszek. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes vagyok…és nem azt, hogy nem kell pihennem és kiegyensúlyozottnak lennem…távol álljon, de azt igenis jelenti, hogy amire elhívott, azt meg kell ragadjam és teljes szívvel kell tegyem…és majd Ő kitölti a a fennmaradó részt!

2011. május 19., csütörtök

Isten GYŰLÖLI Mikor Lusták Vagyunk

Most egy olyan üzenet sorozatban vagyunk a gyülekezetben, ahol a Példabeszédek könyvét boncolgatjuk. Isten bölcsessége…fantasztikus! Hihetetlen, hogy mennyire gyakorlati, aktuális, ma is alkalmazható tanácsot tartalmaz! A tegnapi üzenetben említette Pásztor Csaba a lustaságot. Szeretném, ha megnéznénk, mert Isten komolyan kiosztja a lustákat…ami azt jelenti, hogy valószínűleg nem tesz jót nekünk a lustaság!

A példabeszédek könyvét olvasva Isten mindig kihívott abban, hogy keressem a bölcsességet, tartózkodjam a paráznaságtól, költsem bölcsen a pénzem és neveljem a gyermekeim az Isten követésére – DE – most lássuk a lustaságot!

Az első dolog, amit tettem, hogy leellenőriztem magam…mert az egyik legnagyobb félelmem, hogy ne legyek lusta…mint például…

• Lustává válhatok az Istennel való járásomban, mikor leállok azzal, hogy naponta keresem Őt – aminek persze az lesz az eredménye, hogy számos hülye döntést fogok meghozni, mert „boldogulok én egyedül is.”
• A házasságomban is lustává válhatok, hogy már nem úgy kezdeményezek felé, mint anno, mikor még együtt jártunk…vagy NEM úgy szeretem őt, mint ahogy Krisztus szereti a gyülekezetet – aminek az eredménye az lesz, hogy olyan házasságunk lesz, ami NEM Isten szeretetének a visszatükröződése lesz.
• Lustává válhatok a lányaim felnevelésében is, hogy nem töltök velük időt…ahelyett, hogy az életem első számú tanítványozási lehetőségeként kezelném, elhanyagolom őket és sokkal nagyobb érdeklődést mutatok egy TV műsor, egy hobbi, egy szolgálat, és ne adja Isten, de mondjuk valaki más gyermeke iránt (mondván, hogy az milyen rossz körülmények között van.) És ennek eredménye az lesz, hogy a gyerekeim lesznek a legproblémásabbak!!!
• Lustává válhatok az anyagi életemben is és NEM Istent helyezem az első helyre…ÉS folyamatosan kölcsön veszek fel magas kamatokkal és kimerítem a bevásárló kártyáimat, kredit kártyáimat csak azért, mert nem tudom késleltetni a vágyaim beteljesülését – és ezzel pénzügyi megkötözöttségbe, frusztrációba kergetem magam. (Példabeszédek 22:7 igaz – jártam már ott!)
• Lustává válhatok abban is, hogy a vezetőségben/ tanításban való kiválóságra törekedjek – és ezáltal egy olyan kerékvágásba kényszerítem magam, ahol soha nem nyújtózkodom és tágítom magam.

A lustaság, legalábbis, ahogy a Biblia beszél róla, BŰN.

Még egy gondolat…egy gyülekezet is ugyanúgy lustává válhat…most KOMOLYAN, Istent felháborítja! Csak nézd meg azt az „erőforrást” amit a rendelkezésünkre bocsátott…a Biblia, a Szent Szellem, EGY ÜRES SÍR, a legfantasztikusabb és leghatalmasabb történet ezen a földkerekségen. Srácok – a gyülekezetnek SOKKAL többet kéne tennie, mint amit teszünk. ÉS személyesen…úgy gondolom, hogy a gyülekezeti létszámok zsugorodása európában, de akár világ szerte is a LUSTASÁG miatt van.

Példabeszédek 24:30-34 sok gyülekezet állapotára emlékeztetett! Ott van a lehetőség és képesség, de el van hanyagolva, figyelmen kívül hagyva…és mi az eredménye? „Szegénység!” Szegénység – van ettől jobb szó, ami sok gyülekezetet leír manapság?

Tehát…

Igen szorgalom kell és munka ahhoz, hogy elérjük az elveszetteket Krisztusért…SOKKAL KÖNNYEBB a pokolba kárhoztatni őket csak azért, mert „nem olyanok, mint mi!”

Tudom, hogy az egyik legnagyobbb veszély számunkra, gyülekezet számára, hogy egy nap megszokottakká válunk mindazzal, amit Isten tett köztünk, amit úgy hívok, hogy szellemi tempomat, másszóval lustává válni. ISTENEM SEGÍTS NEKÜNK! Segíts nekünk abban, hogy mindig megtegyük az extra mérföldet abban, hogy a Te Fiad Jézus nevét híressé tegyük!!!

Lustaság…Isten utálja…

Néhány vers, hogy olvasgassátok:

• Példabeszédek 6:6
• Példabeszédek 6:9
• Példabeszédek 10:26
• Példabeszédek 13:4
• Példabeszédek 15:19
• Példabeszédek 19:24
• Példabeszédek 20:4
• Példabeszédek 21:25
• Példabeszédek 22:13
• Példabeszédek 24:30
• Példabeszédek 26:13-16

2011. május 17., kedd

Miért Kritizálnak Az Emberek?

Nyitott szemmel és füllel járva ezt a világot, az emberben felmerül a kérdés „MIÉRT olyan kritikusak az emberek? Miért utálják egymást annyira, hogy agyon kritizálják azt amit és ahogy csinál a másik az életben?” Szerintem ez egy nagyon jó kérdés és szeretnék rá négy okot adni. Gondolok itt most az internetes kritizálásokra ÉS a szóban történőkre is…

#1 – Mert Van Véleményed A Dolgokról!

Figyelj – egy dolgot meg kell érts…ha van véleményed valamiről, mindegy, hogy módszerekről, vagy teológiáról van szó, és azt nyíltan, szenvedélyesen és meggyőződéssel kommunikálod – VALAKI, VALAHOL ki lesz rajta akadva. Ez tuti!

Meg kell értsük…a legtöbb embernek nincs vér a pucájában (igen jól olvastad), hogy megossza alapvető meggyőződéseit a hitéről. És ez szánalmas, mert azoknak, akik kritizálnak, nincs weboldaluk, bloguk, vagy bármi más, ahol a saját elképzeléseikről beszélnének – nem – amit tesznek, hogy olvassák vagy hallgatják másokét és aztán támadják őket.

Csak nézz körül és lásd, hogy egy gerinces vezető, aki hirdeti azt, amit az Úr mondott, MINDIG célpontja lesz azoknak, akik kétértelmű, félreérthető hitrendszerrel rendelkeznek.

#2 – Mert Az Emberek Jó Része Bizonytalan

Manapság az egyik LEGNAGYOBB probléma keresztény körökben (nemzetközi szinten is), „Ha nem UGYANAZT hiszed és teszed, mint mi, akkor támadlak, rombollak, leépítelek mások szemében.” Tudod mi ennek az oka? A BIZONYTALANSÁG.

Már rég rájöttem arra, hogy van egy csomó isten szerint való férfi és nő ezen a bolygón, akiktől különbözik a hitvallásunk néhány dologban és nem mindenben egyezik a meggyőződésünk – de attól még szeretem és tisztelem őket és teljes szívvel hiszem, hogy szeretik Jézust.

Sikeres újító gyülekezetek pásztorai mesélik, hogy pont a saját városukból érkeznek a legtöbb támadások. Csak gondolj bele – ez a bizonytalanság maximuma – ÉS gondolj bele abba is, hogyha Isten valami különlegeset tenne a kritizálók gyülekezetében, akkor nem lenne túl sok idejük más gyülekezetével foglalkozni.

#3 – Mert Nincs Felelősség

Olvastam valahol, ahol Rob Bell azt mondta, „Az internet a gyáva emberek helye” és én is erre a felfedezésre jutottam. Gyávaság, mert könnyű egy monitor előtt ülni, vagy az ember háta mögött beszélni valakiről és nem vállalni egy személyes beszélgetést azzal a valakivel. Példabeszédek 6:19 szerint Isten utálatos dolognak tartja a testvérek közt való viszálykeltést.

NAGYON könnyű vádaskodni és problémákra felhívni a figyelmet…anyuci lakásából, alsógatyában, egy számítógép elől valami fantom név mögött bujkálva…igen ez alapvetően különbözik attól, hogy odamész és szemtől-szemben, szeretetben megbeszéled a problémás dolgot a másikkal.

#4 – A Felsőbbrendűségi Komplexus Miatt

És végül – az EGYETLEN ok, amiért kritizálja valaki a személyed, gyülekezeted, vagy szolgálatod anélkül, hogy ismerne téged VAGY a helyzeted, amiben vagy…az, hogy felsőbbrendűnek érzi magát nálad. És…a legutóbb, mikor olvastam a Bibliám azt láttam, hogy Sátán ezért lett kirúgva a mennyből (büszkeség). És persze most nem az üdvösség elveszítéséről beszélek. Tűnődöm, hogy egyáltalán ezek az emberek kikerültek-e egyáltalán ebből a sorból? Jézus vádlói a vallásos emberek voltak, a farizeusok és írástudók, akik azt hitték, hogy az „övékből” fúj a passzát szél.

Mondták, hogy hallgassak meg minden kritikát, mert mind tartalmaz valamennyi igazságot – és nem értek ezzel egyet. Mert ha megtérésem óta mindenkinek a kritikáját meghallgattam volna és hallgattam volna a bennük lévő icipici igazságra, akkor egy idegroncs lennék valamelyik idegosztályon.

A Biblia azt mondja Példabeszédek 27:6-ban, hogy „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek.” BÍZHATSZ BENNÜK! Tehát, kire hallgatok? Azokra, akik ismernek és szeretnek engem…és azokra, akiket tisztelek és nagyra értékelek. A többiek nem akik mindezen alapok nélkül kritizálnak, rájuk nem hallgatok. Nem „barátok”, így nem bízok bennük.

Ezek az én gondolataim voltak – remélem segítenek.

2011. május 10., kedd

Első Helyen Van Isten A Pénzügyeidben?

Bármikor pénzről beszélek az istentiszteleten (ahogy nemsokára megint tesszük) MINDIG megemlítem, hogy én mennyire elszúrtam annak idején. 1997-ben fogadtam el Jézust Megváltómnak, de csak 2008-ban (1999-től kezdve benne volt Isten az anyagi életünkben, de nem teljesen…csak időszakosan) adtam át TELJESEN az anyagi életemet Istennek – és mondhatom, nem a könnyű útját választottam a tanulásnak, míg Isten nem lett az Úr a pénzügyeinkben és én „elengedtem” a dolgot.

Melyek voltak a hülye döntéseim? Néhány…

• Kölcsön adtam másoknak; miért, hiszen azt mondták vissza fogják adni!
• Autót vettem, amire 60 hónap részlet volt! És közben egy másikat is, amire 36 hónap részlet volt! És teljesen azt hittem, hogy milyen jól jártam…
• Bevásárló kártyák – te jó ég, hogy lehettem ilyen idióta…csak azért váltottam ki, hogy „HA ESETLEG tényleg szükség lesz rá”, VÉSZHELYZET esetén. Ja…hamar kimerítettem – és jött a következő, hogy azzal kiegyenlítsem, és aztán azt is kimerítettem, de az első kártyát szintén lemerítettem. Brutális kamatai vannak…az évek során hihetetlen mennyiséget adakoztam a bankoknak (mi lett volna, ha a gyülekezet kapta volna azt a pénzt NEM?)
• A pénz intézetek az apró betűikkel a szerződésekben…csak azért vannak, mert nem akarják, hogy tudd, át leszel vágva!
• Vedd meg most, és fizess később – bizony-bizony, fantasztikus úgy fizetni a részleteket valamiért, amit már igazából elhasználtál, de még köhögöd a részleteket.
• Ja, és a legalattomosabb, hogy többet költök, mint keresek. Az emberek 99%-nál nem azzal van a gond, hogy nem keresnek eleget, hanem az, hogy többet költenek, mint amennyit keresnek. Nincs elég bevétele ahhoz, hogy azt a bizonyos életstílust fenntartsa. Így élik fel sokan a tartalékaikat, amikor örököltek valamit, vagy eladtak valamit és szépen eltűnik, semmivé válik. És ahogy közeledik ennek a napja, egyre nagyobb a pánik.

És azok az összegek, amik nekem összejöttek eltörpülnek azok mellett, amikkel emberek nagy része tartozik a kölcsönök és hitelek által.

2008-ban…erre a végső konklúzióra jutottam, „Mikor Jézus megváltott…mindenestül tette ezt, teljes lényemet…és ha képes arra, hogy megment a pokoltól, mert alávetettem az életem Neki, akkor miért ne húzna ki az anyagi csávából is, ha teljesen alávetem Neki ezt a területet is az életemben?”

Srácok…tényleg küszködtem ezzel…voltak kifogásaim, hogy miért ne fizessem a tizedemet alkalomadtán. Nagyon „szent” kifogásaim voltak…ÉS A SZOLGÁLATBAN VOLTAM…egészen addig, amíg az Úr meg nem rengette az én kis világomat néhány dologgal…

Egyébként, mikor erről a témáról tanítók, akkor ezek az igék rendszeresen visszatérnek.

Malakiás 3:6-12 – itt megmutatta Isten, hogy az anyagi életem átok alatt volt, mert nem Ő volt az első helyen…és ha hitben kilépnék, akkor olyan módokon áldana meg, amikről nem is álmodtam.

Máté 6:21 – itt azt mutatta meg, hogy LEHETETLEN Jézust „Uramnak” nevezni, ha a „pénztárcám” ezt nem támasztja alá.

Máté 6:24 – aztán azzal is szembesülnöm kellett, hogy a pénzzel való megszállottság azt is magával vonta, hogy nem Isten megszállottja voltam!

1 Korinthus 16:1-2
-ben megmutatta, ha csak megteszem az én részemet, akkor a gyülekezetnek nem kellene külön gyűjtést szervezni missziós felajánlásra, meg különböző szolgálat megmentő programokra, mert a tized bőven elegendő lenne Isten munkájára.

2 Korinthus 9:6-15 egy ágyékrugással ért fel!!! Azért nem adtam, mert nem bíztam Istenben…és képmutatás volt az, hogy az örökkévalóságot illetően hittem Őbenne, de a pénztárcámat illetően nem.

2 Korinthus 9:15 volt az utolsó szeg a koporsómban – Isten adakozó, kegyelmi adakozó…bőkezű adakozó, hiszen a poklot érdemeltem…de abban a pillanatban, hogy Hozzá kiáltottam, Jézus megmentett!!! Ez ajándék!!!

Tehát, végül eljutottam arra a megvallásra, hogy „Sajnálom Uram, hogy eddig megraboltalak (Malakiás 3:8-9), ezeket most teljes szívemből megbánom.” NEM volt könnyű, mert minden alkalommal, mikor a tizedet beletettem a koszárba, feljöttek azok a területek, ahol ezt a pénzt elkölthetném. DE a Szent Szellem sokszor emlékeztetett arra, hogy „Az adakozás az EGYETLEN módja annak, hogy kifejezd a szereteted irántam!” Isten úgy mutatta meg az Ő szeretetét, hogy ADOTT!!! (János 3:16)

Ez az én történetem. Egyike vagyok azoknak, akik elmondhatják, hogy az erre a pontra való eljutás küszködésekkel volt telve…de most, hogy itt vagyok azt mondom, NEM ENGEDHETEM MEG MAGAMNAK, hogy NE adjam a tized az Úr házának!!!

Srácok…mind Istené – MINDEN. Én csak sáfára vagyok a rám bízott dogoknak…és ha azt mondja Isten, hogy TEGYEM ŐT AZ ELSŐ HELYRE (Példabeszédek 3:9-10) akkor meg fogom tenni – sosem vezetett még félre – SOHA – és évekig csináltam ezt nélküle és nem volt más, csak anyagi nehézségek!!! Úgyhogy nincs mit vesztenem.

Még egy dolog…a tized az első dolog abban, hogy Őt helyezed-e az első helyre, de NEM az egyetlen. És erre 2 évvel ezelőtt jöttem rá. Meg kellett tanulnom, hogy hogyan éljünk költségvetésből – bölcs anyagi döntések meghozatala, leállni azzal, hogy impulzusok hatására vásároljak és megtanulni befektetni a pénzem.

SENKI NEM tanította ezt…de ha őszinte akarok lenni, akkor mindezek, plusz a tized adása – VALÓSÁGGAL elkezdtünk világosságban és nyugalomban élni az anyagiakat illetően.

És ezért mondom azt, hogy ha félelmeid és küszködésed van az anyagi életehttp://www.blogger.com/img/blank.gifd területén, akkor kérj tanácsot bátran. Hallgass meg tanításokat erről (találsz a honlapunkon www.szeged.bibliaszol.hu) vagy akár a jövőben összehozhatnánk egy kis szemináriumot is, hogy együtt erről tanulhassunk. Mit szóltok ehhez?

Ha könyöröghetnék az embereknek, akkor komolyan mondom megtenném!!! Bízzátok rá az anyagi életetek az Úrra. Hogyan? Tized…egy rendszeres módja annak, hogy leellenőrizzem, hogy áll a szívem. Ez értem van…gyakran elmondjuk a gyülekezetnek, mikor az adakozás következik, hogy „Nem akarunk TŐLETEK semmit…ÉRTETEK akarjuk ezt!”

Ez az én történetem…Isten hihetetlen munkát végez a szívemben…azért imádkozom, hogy ugyanezt megtegye mindannyiunk szívében!

2011. május 9., hétfő

Vigyázz Magadra! 2. rész

Azt mondtam az előző bejegyzésben, az első részben, hogy lenyűgöznek Pál írásai Timóteushoz. Felbecsülhetetlen értékű levelek, és hihetetlen értékes tanácsok (hát igen, Isten tanácsa), amikor ma is annyira aktuálisak, mint akkor.

1 Timóteus 4:16-ban van az a vers, amiről a múltkor beszéltem…mikor Pál arról beszélt, mennyire fontos, hogy vigyázzon magára, ahogy él és a tanítására. Az előzőben az életről beszéltünk…most a tanról, tanításról.

Meg vagyok győződve arról, hogy Krisztus sosem akarta, hogy az Ő követése valami bonyolult dolog legyen. Abban látom ezt például, hogy amikor elhívta a tanítványokat, nem volt köztük egy farizeus vagy írástudó sem, hanem inkább egyszerű emberek, vámszedők és halászok.

Együtt voltak Jézussal…olyan helyzetekben is, amikről nem tesz említést egyik evangélium sem…és ezeken az embereken keresztül…akik időt töltöttek vele és nem tonnányi könyveket és lexikonokat olvastak Róla…rajtuk keresztül (kivéve Pál) kaptuk a tan nagy részét, amik nélkülözhetetlenek számunkra a hitünket illetően.

Mindig is lenyűgözött az, hogy pont akiknek fel kellett volna ismerniük a Messiást, mert mindent tudtak Róla, pont azok ölték meg Őt. Miért? Mert azzal, hogy elismerik Jézust Messiásnak, teljesen meg kellett volna változtatni a vallásos rendszerüket! Mire nem képesek emberek Isten nevében, csak hogy ne kelljen változtatni azon, amit már megszoktak és amibe befészkelték magukat (hamis biztonság).

De azok a srácok, akik Vele lógtak – ISMERTÉK Őt…és az ő írásaikat olvassuk ma!

Egyébként nem a tan miatt szokták az gyülekezeteket kritizálni, hogy hol áll tanilag (hanem a szolgálat stílusa, hogyan-ja miatt, amire nem igazán hívta fel a figyelmet Pál). Nekünk nagyon világosak a hitelveink, hogy mi merre hány méter…és ragaszkodunk is hozzájuk (dogmatikusak vagyunk). Keményvonalasok vagyunk az alábbiakat illetően…

• Jézus az egyetlen út a mennybe…üdvösség kegyelemből, hit által.
• A Biblia ISTEN SZAVA – hiszünk a szó szerinti ihletettségben Mózes 1. könyvétől egészen a térképekig!
• A Szent Szellem benne lakozik a hívőben, az újjászületése pillanatától kezdve.
• Jézus Krisztus szűztől született.
• Jézus bűntelenül élt.
• Jézus szó szerint feltámadt a halottak közül.
• A pokol egy valóságos hely.
• A gyülekezet Isten terve, hogy elérje az egész földet.

Nem másoktól szedtük ezeket a tanokat, csak hogy tartozzunk valahová…hanem lényünk mélyéről jövő meggyőződések ezek.

Őriznem kell a tant! Jakab 3:1 szerint egy nap majd ott állok Isten előtt és felelnem kell, hogy mi az, amiről beszéltem és mi az amiről nem beszéltem. Ezért vagyok annyira izgatott, mikor tanítok az Írásból, mert azt akarom, hogy megegyezzen Isten teljes tanácsával. Ezért jó, ha olyan emberek vannak körülötted, akik ISMERIK Isten Igéjét, mert élesen tudnak tartani…és így együtt, karöltve meg lehet az a bizonyosságunk, hogy tiszta tanításunk van.

NA MOST…muszáj erről is egy kicsit többet beszélnem…kikívánkozik…Pál nem azt mondja Timóteusnak, hogy vigyázzon a szolgálati stílusára…a két legfontosabb dolog az ÉLET és a TANÍTÁS. Miért nem beszélt a stílusról? Egyszerű – mert tudta, hogy különböző stílusok kellenek ahhoz, hogy különböző típusú embereket érjünk el – például…

• Péternek olyan stílusa volt, amivel könnyebben elérte a Zsidó hallgatóságot.
• Pál „világi” költőket idézgetett a Mars-hegyen Apcsel 17-ben.
• Barnabásnak is meg volt a maga stílusa.
• Priszcillának és Akvillának is más stílusa volt.
• Egy egész listát látunk 1 Korinthus 1-ben, akiknek különböző stílusuk volt…és látjuk azt is, hogy hogyan vonzott ez embereket hozzájuk…Pál meg is fedte őket, mert egy stílust követtek, ahelyett, hogy Krisztust követték volna.

Nincs egy sablon a szolgálatra. Arra vagyunk elhívva, hogy a megfeszített Jézus Krisztust prédikáljuk, aki FELTÁMADOTT…és egy nap majd visszajön. Hogy HOGYAN csináljuk ezt, az nincs meghatározva az Írásban…úgyhogy ne is küzdj és vitatkozz ilyeneken senkivel…felesleges.

Látod – Pál SOKKAL INKÁBB az Isten királyságára összpontosított, mint arra, hogy az ő stílusa lett volna az egyetlen és első számú megkérdőjelezhetetlen módszer arra, hogy elérje az embereket. Úgyhogy…testvérek, pásztorok, vezetők…nem kell, hogy ilyeneken vitatkozzunk, hogy…

• Milyen fordítású Bibliát használunk.
• Milyen stílusú a zenénk. (Ez nem tani kérdés! Ha azzá akarod tenni…akkor mutasd meg, hogy a zongora, vagy orgona hol van a Bibliában!!! Én meg mutatok egy csomó helyet neked, ahol ütős és húros hangszerek vannak, de orgonát nem említ!)
• Milyen ruhát hordanak az emberek, vagy pásztorok.
• Vagy BÁRMI, ami felekezeti címke lehet!!! „Ezek az ismertető jeleink”…mert amint ehhez a címkéhez akar egy gyülekezet vagy valaki hasonlítani, megfeledkezik arról, hogy őt vagy őket Krisztus formálja a maga képére, úgy, ahogy Ő akarja

OK…itt megállok…nehéz megállni. De a lényeg ez…

Elhívott minket, hogy vigyázzunk arra, ahogy élünk! És vigyázzunk a tanításunkra, a tisztaságára…és ami a stílust és a hogyan-t illeti, amíg nem követünk el bűnt és a gyümölcsök teremnek – HAJRÁ! HÚZZATOK BELE! CSINÁLJÁTOK, AHOGY ISTEN VEZET TITEKET!

2011. május 4., szerda

Vigyázz Magadra! 1. rész

Pál tanácsa Timóteusnak elképesztő. Mikor átolvasom Pál 1. és 2. levelét Timóteushoz, csak beleképzelem magam, mintha én lennék Timóteus…Pál apostol volt a mentora – TE JÓ ÉG!

Van egy vers, ami kiváltképpen különleges…Pál azt írj a Timóteusnak 1Tim 4:16-ban, hogy „Viselj gondot magadra, és arra, amit tanítasz…ezzel magadat is megmented és azokat, akik rád hallgatnak.”

Egyvalami rögtön kiugrott számomra és most csak megemlítem, de később visszatérünk rá. Nem azt mondta, hogy „Timóteus, vigyázz a szolgálati STÍLUSODRA…” Inkább arra hívta fel a figyelmét, hogy vigyázzon és vizsgálja meg, hogy hogyan ÉL és MIT TANÍT.

Beszéljünk az életről…

Pásztorként/szolgálóként/elöljáróként – oda kell figyeljünk, hogyan éljük az életünket. Sokszor láttam és hallottam már…a pásztor elkezd egy nagyszerű szolgálatot…és aztán valami bűn miatt (általában szexuális vagy anyagi…VAGY MINDKETTŐ) kiüti nemcsak saját magát, hanem másokat is. Mindez azért történhetett meg, mert nem vigyázott, nem viselt gondot arra, hogy hogyan él…és persze ezzel azt is megengedte, hogy mások ugyanígy felelőtlenek legyenek ezen a területen.

De most tényleg…csak őszintén…szerintem a lelkipásztorok SOKKAL INKÁBB küszködnek a kísértésekkel, mint egy átlag ember (értsd jól). És ezért KELL és FONTOS, hogy lépéseket tegyünk védelmünk érdekében.

Az évek során rájöttünk arra, hogy egy ilyen módon gondot kell viseljünk magunkra és a vezetőségre is…ami bizonyos szempontból megbonyolíthat, körülményesebbé tehet helyzeteket, de ha azt nézem, hogy mit védünk ezzel, akkor megéri. És hála Istennek, hogy a gyülekezet is támogató ebben. Mik ezek a dolgok? Csak néhány…

• Nem vagyunk egyedül egy nővel zárt ajtók mögött egy szobában (tanácsadás, vagy bármilyen találkozó)!
• Pont ezért nem is szállítunk az autóval egyedül egy nőt. Még akkor is, ha kedvességből segítettél…jön egy vádlás…és nem tudsz mit tenni a vádlások ellen, ha kettesben láttak egy autóban…ha vádlásról van szó, akkor még az sem segít, ha hátra ülteted, vagy ha egy kis gyerek ül a hátsó ülésen „betakarásként”.
• Otthon nem kérünk prémium csomagot a kábeltévén…mégcsak a kísértés lehetőségét is kerüli az ember.
• Nem nyúlhatunk hozzá a gyülekezeti pénzhez, sőt nem is számolhatjuk.

Figyeljetek, ezek a dolgok nem mentenek meg a bűnbeeséstől…de sokkal beljebb vagyunk a szakadék szélétől. Az a szívünk vágya, hogy a gyülekezetben szolgáljunk az ajándékainkkal a következő 40 évben is…és ez nem a véletlen műve lesz…vigyáznunk kell, gondot viselni arra, ahogy élünk…

Holnap még több!

2011. május 3., kedd

Az Édesanyám Fantasztikus Anya Volt!!!

Néhány gondolat az édesanyákról! Megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk! Hála Istennek mindenért, amit tesznek…hihetetlen áldozathozatal!!!

Van egy történet a Bibliában, amit lehet most új oldalról fogsz látni.

Figyelj csak…

Csak egy olyan csoda van, amit mind a négy evangélium megemlít – az, ahol Jézus 5000 embert megetetett 5 kenyérből és két halból. Ami miatt nagyon különleges ez a csoda, hogy azért történhetett meg, mert ott volt egy kisfiú, a kis ebédjével…és pont azért tudott Jézus csodát tenni, mert a kisfiú odaadta Neki az egészet.

DE…gondoltál már arra, hogy „Honnan volt ennek a gyereknek ebédje?”

Emlékszem az iskolában töltött napokra. Reggel kelés, készülődés a suliba…és indulás előtt az ebédlő asztalon ott volt kikészítve a tízóraim!!! És mindezt éveken keresztül anyu készítette minden reggel…

Tehát…tűnődöm…mi van, ha ugyanez történt ezzel a kisfiúval is, hogy az édesanyja készítette be neki ebédre? Reggel felkelt, készülődött az aznapi teendőire és látta, ahogy az édesanyja készíti számára a harapnivalót.

Lehet az anyuka úgy gondolkodott, hogy „Ez csak egy ebéd…mi a nagy dolog ebben?” DE…amit esetleg ott a teendők közepette nem látott, hogy a színfalak mögött végzett szolgálatával készítette fel a fiát arra, hogy része legyen annak az egyetlen csodának, ami mind a négy evangélium által rögzítve van. Csak mert megtette és gondoskodott a fiáról – ISTEN HATALMASAN MOZDULT AZ EMBEREK ÉLETÉBEN!!!

Tudom, néha az anyaság hálátlannak és jutalmak nélkülinek tűnik…pelenka csere-bere, késő esti etetések, házi feladat segítése, együtt tanulás…és sorolhatnánk. Mégis, hadd bátorítsalak benneteket! Azzal, hogy hajlandóak vagytok ezt a sok áldozatot meghozni a gyermekeitekért, csodákra készítitek fel őket.

Például ott van az édesanyám. Sajnos csak 30 évig ismerhettem. DE – azok a dolgok, amiket a háttérben tett, megváltoztatták az életemet!!!

Imádkozott értem, és vitt minket az öcsémmel templomba. Amit persze akkor utáltam, de mégis, azt akarta, hogy tudjam meg, hogy ez fontos. És 10 évvel később pont ez volt, ami által az Úr magához vezetett, megtalált…egy törődő anya gondossága, imája, és példamutatása a gyermekének.

20 évesen láttam, ahogy minden reggel olvasta a Bibliáját…éhezett Isten Igéjére. ÉS…ez nagy hatással volt rám. Tőle tanultam legelőször, hogy mennyire fontos az Úrral töltött idő.

Anyák – inden, amit tesztek hihetetlenül fontos…sokat számít. És szeretnék köszönetet mondani „a háttérben végzett” munkátokért. És azért van idézőjelben, mert valójában ez a munkátok nincs is háttérben, még ha úgy gondoljátok, hogy ezt senki nem látja igazán…ISTEN LÁTJA! És örömujjongás van a mennyben! És maga Jézus is mosolyog és örül. MERT az egész menny tisztában van vele, hogy mivel hajlandó vagy „uzsit csomagolni” a gyermeknek, felkészíted őt arra, hogy HATALMAS dolgokat tegyen majd Isten országáért!!!

Most, ahogy visszanézek a kapcsolatunkra anyuval…ANNYIRA hálás vagyok a kitartásáért, hogy imádkozott értem, gondoskodott rólam, hívott és vitt a gyülekezetbe…hogy minden reggel az Úrral kezdte a napot…hogy sok időt töltött velem. Vannak csodák az életemben, amikhez ő vetette meg az alapot. És azon a napon, mikor ott leszek majd a mennyben…miután találkoztam Jézussal…az első, akit látni szeretnék, az édesanyám…egy hatalmas „köszönöm”-öt akarok neki mondani, és újra érezni akarom, ahogy átölel…Isten csodálatosan HASZNÁLTA őt az életemben. ÉS anyukák – Isten ugyanígy használ titeket is – csak nézzetek Jézusra, szeressétek a gyermeketeket…készítsétek az uzsit nekik, IMÁDKOZZATOK értük…és csak figyeljetek, hogy Isten micsoda csodákat tesz majd az életükben.