2012. március 13., kedd

Apcsel 2: Képtelen Vagyok Többet Adni Istennél

Az első századi tanítványok tudták, hogy Isten TÚLZÓAN, mondhatni TÉKOZLÓAN adakozik. „Isten úgy szerette e világot, hogy egyszülött Fiát ADTA…” egy mindennapi valóság volt számukra. Jézussal jártak-keltek, látták meghalni, és átélték, megtapasztalták az Ő feltámadásának erejét és örömét. ÉS Jézus, a leírhatatlan és lenyűgöző ajándék nem volt elég! Pünkösd napján Isten odaadta nekik a megígért Szent Szellemet és „és azon a napon mintegy 3000 ember csatlakozott hozzájuk.” Isten mérhetetlen bőkezűségére válaszul ez a korai egyház hihetetlen bőkezű lett. A Biblia azt mondja, hogy a hívek megosztottak mindent, amijük csak volt és adakoztak bárkinek a szükségük szerint. A korai egyház megértette azt, hogy sosem tudnak többet adni annál, mint amit Isten tud adni számunkra.

Mi lenne, ha a gyülekezetünk bőkezűsége megváltoztatná egész Magyarország gazdaságát? Nem lennének hajléktalanok, nem lennének küszködő egyedülálló édesanyák, és nem lennének alultáplált és alul öltöztetett gyermekek sem. Mi lenne, ha a bőkezűségünk ajtót nyitna az örömhír megosztásában és el is fogadnák azt mindenhol az országban? Egy helyi gyülekezet adakozó ereje befolyásoló tényező az evangélium átadásában, sőt végtelen lehetőségeket nyújt, hogy hatással legyünk életekre. Működött az Apostolok Cselekedeteiben is, és működni fog ma is, hogy együtt mondhassuk, „És az Úr napról-napra növelte a csoportot olyan emberekkel, akik hívőkké lettek, és csatlakoztak hozzájuk.”

KÉRDÉSEK
1. Mit tanított neked ez a rész Istenről? Hogyan tudod magadra alkalmazni ezt?
2. Írd le, hogy mit adott Neked eddig Isten…kezd az üdvösségeddel…de lehet kezdheted még korábban is!
3. Van-e valaki a környezetedben, aki felé Isten úgy vezet ma, hogy megáld anyagilag?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése