2011. április 27., szerda

5 egészséges kérdés, melyet pásztorként fel kell tegyek önmagamnak

#1 – Mi A Helyzet Az Istennel Való Járásommal?

Van egy veszélye annak, amit pásztorként csinálunk…és láttam már sokaknál ezt, hogy annyira fókuszálnak a gyülekezet vezetésére és az elveszettek keresésére, hogy figyelmen kívül hagyják Krisztus keresését (nyugi, Jézus nem veszett el.)

Ha Isten nem munkálkodik valami friss dolgot a pásztorban, akkor nem lesz ez a frissesség a gyülekezetben sem.

Úgyhogy egy pásztor első számú felelőssége, hogy keresse az Urat…olvassa a szavait, odafigyeljen a Szent Szellem vezetésére…de egyik sem fog megtörténni, ha szánok rá időt…és nem védem azt, mint egy pitbull.

ÉS…képességeimen felüli kihívásokban vagyok. A gyülekezet növekszik és vezetőségileg változtatásokon megyünk át…hogy mit hogyan csinálunk, vezetünk. Nem akarom elszúrni, és ezért iszonyatosan szükségem van Isten bölcsességére!!! Az Istennel töltött időmben viszont kapok kiigazítást, bátorítást, vezetést. SZÜKSÉGEM VAN RÁ!

#2 – Hogy Van A Családom?

Egy pásztoroknak szóló cikkben olvastam, hogy a lelkipásztorok feleségeinek 80%-a (amerikai felmérés) azt mondta, hogy a férjük bárcsak más hivatást választott volna! BUMM!

Úgy tűnik, hogy a gyülekezet az egyetlen szerető, amivel ha a pásztor megcsalja a feleségét, akkor nem nézik le miatta. A gyülekezet rajong azért a keményen dolgozó pásztorért, aki ott van MINDEN találkozón és persze MINDET ő vezeti…és ugyanez a gyülekezet kezd el köveket hajigálni rá, mikor a házassága széthullik VAGY a gyerekeiből ördögfiókák lesznek.

Pásztorok, vezetők, ti vagytok az EGYETLENEK, akik úgy tudják szeretni a FELESÉGETEKET, mint KRISZTUS a gyülekezetet!!! ÉS ISTEN téged hívott el arra, hogy felneveld a gyerekeidet.

Hallottam valahol, már nem is tudom hol (fogalmam sincs, tényleg), ahogy egy pásztor mondta, hogy az ő elhívása a szolgálat (Istent az első helyre tenni az ezt is jelenti számára és a felesége tiszteletben kell tartsa ezt)…és Isten majd természetfeletti módon kipótolja azt a hiányzó időt, amit nem tud a feleségével és a gyerekeivel tölteni…és szó szerint meg akartam ütni ezt az embert…gigán!!! Ez nem más, mint valaki, akinek annyira szüksége van arra az érzésre, hogy SZÜKSÉG VAN RÁ, hogy MEGTAGADJA a biblikus felelősségét.

Megkérdezem néha Virágot, hogy „Úgy érzed, te csak a maradékot kapod?” ÉS…Virág NAGYON őszinte velem. Van úgy, hogy bátorít a válasza…és van, mikor ki vagyok hívva arra, változtassak néhány dolgon.

#3 – Kockáztatok?

Pásztorok, NEM arra vagyunk elhívva, hogy a TUTIRA menjünk. Az egyik elhívásunk, hogy ELŐRÉBB VIGYÜK Isten országát…ami azt jelenti, hogy mindig ismeretlen területekre kell menjünk.

Mostanában sokat beszélünk arról a vezetőségben, hogy merre tartunk, milyen lehet a gyülekezet 1-5-10 év múlva. A házicsoport rendszerben is lesznek változtatások. Hihetetlen izgalmasak ezek a találkozók. Hatalmas álmaink vannak…de ahhoz, hogy ezek megtörténjenek, komoly hitbeli alámerüléseket kell tegyünk!

Ha megnézzük azokat, akiket olyan nagyra értékelünk a Bibliában…Jézus, Pál, Ábrahám, Mózes…MINDENKI Zsidók 11-ben…az ÖSSZES kőkeményen kockázatvállaló volt.

#4 – Engedem Bárkinek Vagy Bárminek Is, Hogy Megrabolja Az Örömömet?

Nehémiás 8:10-ban azt olvassuk, hogy az Úr öröme az erősségünk…sokan vezetők és pásztorok híjával vagyunk az erőnek…NEM azért, mert Isten nem jó – hanem mert teret engedtünk körülményeknek vagy embereknek, hogy elrabolják az örömünket.

Én is ebben a tanulási folyamatban vagyok. Abban, hogy hogyan kezeljem ezt. És jól haladok. Jó ideig zavart, hogy mit gondolnak mások rólam. És sokszor pásztorokként hagyjuk, hogy a kritikusaink vezessenek minket…miközben több százan vannak azok, akik szeretnek minket…és három, aki utál…és a három miatt azzal a százzal üvöltözünk…igen…könnyen megtörténhet!!!

Valaki egyszer azt tanácsolta, hogy „Figyelj – a NORMÁLIS emberek nem gondolkodnak rólad.” Ez felszabadított…a normális emberek nem támadnak meg téged azért, hogy mit írsz a blogodban…hogy milyen ruhát hordasz…hogy milyen szavakat és kifejezéseket használsz az üzenetben.

ÉS…a normális embereket hétfő reggel nem a vasárnap elhangzott üzeneted pontjai gyötrik…hanem azzal vannak elfoglalva, hogy a gyereket az iskolába vigyék, munkába menjenek. SZÓVAL…ne hagyd, hogy az agyalágyultak befolyásoljanak téged!!!

#5 – Hűséges Vagyok?

Egyre jobban fedezem fel azt, hogy igazából csak egy célom van az életben – hogy egy nap mikor Isten előtt fogok állni, hűségesnek találtassak. Hogy egy asszonyt szerettem egész életemben...hogy Istenfélelemre tanítottam a gyermekeimet…ÉS…és a rám bízottakat arra vezettem, amerre Ő vezetett.

Nem kell majd arra a kérdésre felelnem Isten előtt, hogy „Tradicionális, céltudatos, missziós, tanítványozó voltál?” Személyesen azt gondolom, hogy Istent marhára nem érdekli, hogy milyen HÜLYE címkével látunk el másokat, vagy mások szolgálatát.

A kérdés, amit fel kell tegyünk pásztorként, vezetőként, hogy „Hűséges vagyok-e ahhoz, amire Isten elhívott, hogy legyek és tegyek?”

Ez szükségessé teszi, hogy tanuljunk mindenkitől…akitől csak tudunk – de ne próbáljunk senkit sem imitálni, mert ha pusztán imitálunk, akkor KÉPTELENEK leszünk Isten akaratát tenni.

Ezek olyan kérdések, melyeket felteszek magamnak…egyenesben tudnak tartani…remélem segített.

3 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm hogy ezeket leírtad:). Isten áldjon meg, frissességgel, örömmel, és még sok ilyen jó cikkel!

    Baráti Róbert

    VálaszTörlés
  2. Tisztelt bátor Botár Balázs.Feleségemmel együtt örültünk sorainak.Köszönjük LÁTÁST.

    VálaszTörlés
  3. az a névelőt kihagyám akaratlan,s névtelenné azért levék,mert a bemutatkozásom nem sikerült.De ha Szilágyszegen jártok,ne kerüljétek el a magyar papot.

    VálaszTörlés