2010. szeptember 7., kedd

Kihívás A Férfiaknak – LÉPJETEK KI!

Flórácska tegnap este (hétfőn) kórházba került! Vakbél gyanús, de nem biztosak, úgyhogy megfigyelés alatt tartják! Ez az első alkalom, hogy úgy nincs otthon velünk, hogy valahol egyedül van. Szegénykém pityergett, mikor eljöttem este 8-kor. Úgy jöttem el, hogy még azt mondta hüppögve „Mondd meg anyának, hogy szeretem!” Mit ne mondjak eléggé megvisel a dolog. Elképesztő lehetett az Atyának végig néznie, amin a szeretett Fia keresztül ment!

Amiért ezt a bejegyzést írom, az ez…átértékelődtek dolgok bennem, a családomat és házasságomat illetően…és hálás vagyok Istennek ezért! Ami az i-re feltette a pontot: Flóra egy szobában fekszik egy 5 éves kislánnyal, aki elég hiperaktívnak tűnt, telve energiával pattogott a négy fal között, mert már három napja bent volt. Aztán jött a lefekvés ideje, nővérke szólt, hogy mennem kell. Ekkor elkezdett Flóra pityeregni, mert tudatosult benne, most éjjel nélkülünk lesz. De mielőtt eljöttem, azt mondtam neki, hogy imádkozzunk. A kislány nagyon figyelt, hogy most mi jön. Összebújtunk Flórával, és hangosan imádkozni kezdtünk őérte, a gyógyulásáért, a kislányért is, akit egyébként Natinak hívnak. Láttam, hogy jól esett neki. Aztán mikor befejeztük…Nati szomorúan rám nézett…egy nagyot sóhajtott, és azt mondta, hogy „De kár, hogy az én apukám nincs itt!” (Ezen a ponton majd meg szakadt a szívem…nem elég, hogy a Flóra is pityereg…) Aztán folytatta, „Nagyon sokára fogom őt látni, mert elvált az anyukámtól!” ÉS EKKOR BETALÁLT…muszáj, hogy írjak a férfiaknak! Érlelődik ez már bennem egy ideje, de most kiadom!

És remélem, hogy feszültséget fog okozni!!! Mert ki akarom hívni a férfiakat, hogy álljanak elő és legyenek férfiak, harcoljanak a családjukért, szeressék a feleségüket, ahogy Krisztus Az egyházat – tanítsák a gyermekeiket. Szeretném ezeket a gondolatokat megosztani veletek. Sőt talán több részes is lesz.

(Hölgyeim – titeket is ki foglak hívni nemsokára. DE nem úgy, ahogy most a férfiakat!)

Nézzük csak…mikor Éva az Éden kertben volt és a kígyó megkísértette őt, olyasmit fedezhetsz fel, ami szerintem elképesztő (1 Móz 3:6). A férje, Ádám végig VELE VOLT, egész idő alatt és végig nézte az egész eseményt úgy, hogy egy büdös szót nem szólt. Passzív volt – gyenge – nem volt kész előlépni – és ez a családjába került!

Szerintem a társadalmunk egyik legnagyobb problémája a PASSZÍV FÉRFI, férfiak, akik tekintélyt akarnak, de nem vállalnak felelősséget. A problémáink nem valami politikai párt miatt vannak, akik vagy többségben, vagy kisebbségben vannak. A problémáink nem a drága benzin miatt vannak. A problémáink nem a televízióban sugárzott túlzott szexualitás miatt vannak. Hanem azt mondom, a problémáinkat azok a férfiak okozzák, akik nem hajlandóak megragadni az Istentől kapott szerepüket a társadalomban, és nem hajlandóak olyan APÁK és FÉRJEK lenni, mint amilyennek Isten elhívta őket!

Férfiak, férjként el vagyunk arra hívva, hogy úgy szeressük a feleségünket, mint Krisztus az egyházat. Ez egy ámulatos elképzelés, ha belegondolsz. Állj le egy kicsit és gondolkozz rajta. Jézus szereti a gyülekezetét – minden problémánkkal együtt. A keresztes hadjáratok – spanyol inkvizíció – stb.…érted?

És ezért leszek hihetetlen ideges, amikor egy férj azt mondja, hogy nem tudja már szeretni a feleségét a furcsa dolgai miatt, a tökéletlensége miatt. DE SZERESD AMÚGY!!!Krisztus szeretete a gyülekezete iránt – az Ő feltétel nélküli szeretete BETAKARJA a tökéletlenségeinket. Ha a feleséged nem olyan, amilyennek szeretnéd, hogy legyen – SZERESD őt addig, amíg azzá nem válik!

De a férfiak elbuknak ezen a területen. Férfiak, nézzünk szembe ezekkel…úgy szeretni a feleséged, mint Krisztus az egyházat, egyáltalán nem könnyű. Vannak olyan időszakok, amikor úgy érzed, hogy „Na most már bedobom a törülközőt!” De ekkor gondolj csak Krisztusra, hogy Ő soha nem adta fel velünk kapcsolatban – így szeretnünk és kezdeményeznünk kell, ugyanúgy, ahogy Krisztus.

Emlékezz…egy házasságban lesznek „ÖRÖM” napok. Örülsz, hogy megházasodtál. Örülsz, hogy milyen gyönyörű a feleséged! Örülsz, mert meglepett valamivel!

De ugyanígy vannak az „ÜRÖMTELI” napok is! „Mit vettél már megint a turiban?” „Tök mindegy, hogy spóroltál a kiárusításban – hiszen még így sem engedhetjük meg!” „De jó…megint meghúztad a kocsit!”

A feleségednek tudnia KELL, hogy szereted! Krisztus gyakran emlékeztet arra, hogy szeret minket – láthatjuk ezt oly sok módon – és ugyanígy nekünk is férjeknek emlékeztetnünk kell a feleségünket arra, hogy szeretetre méltók ÉS annyira dögösek, hogy hajtani akarunk rájuk továbbra is.

Krisztus mindig hajt a gyülekezetre. Soha nem állt le vele – és nekünk sem szabad leállni ezzel. Ő szeret minket az „ÖRÖM”-ben és az „ÜRÖM”-ben is. Férjek – HAJTSATOK a feleségetekre! Nincs olyan asszony ezen a bolygón, aki ne akarná azt, hogy az a férfi, akit szeret, hajtson rá, udvaroljon, kezdeményezzen felé. Egyébként meg a Bibliában, a Példabeszédek könyvében azt mondja, hogy nincs annál veszélyesebb, mint egy asszony, akit nem szeretnek! IGAZ, annyira igaz!

Hogyan kezdeményezel a feleséged felé? Főzz egy vacsit neki. Küldj virágot a munkahelyére. Írj egy verset. (Férfiak – legyetek kreatívak – az asszonyok SZERETIK, ha valami gondolat is szorul az ajándékozásba…nem mindig az határozza meg a minőséget, hogy mennyi pénzt költöttél rá!) Simogasd a hátát…minden HÁTSÓ SZÁNDÉK nélkül! (Igen – tudod mire gondoltam!) Kezdeményezz felé!!!

De úgy tűnik, hogy ez túl nagy kihívás a férfiaknak. Tényleg úgy tűnik, hogy sok férfinak ez kihívás. A kezdeményezéssel sehová nem jutottak, így feladták! Na, gyerünk már – ismerünk egyedülálló szülőket – a legtöbbjük asszony, mert a férfi nem bírta felvállalni a férfiasságot és inkább választotta a „kisfiú” szerepet, ahol csak úgy „játszadozik a gyerekkel” a hétvégén, ahelyett, hogy kilépne és rálépne az elhívására – még a nehéz időszakokban is!

Férfiak – a társadalmunk könnyűvé tette, hogy ne kezdeményezzünk a feleségünk felé. Azonnali kielégülést kaphatsz online a pornográf oldalakon, sztriptíz bárok úton útfélen, néhány olcsó prostituált (és most nem is a „hivatásosakról” beszélek, hanem azokról, akik lefekszenek veled, ha meghívod őket egy-két italra!) És rengeteg férfi csinálja valamelyiket ezek közül – EZ NINCS ÍGY JÓL!!!

Férfiak – lépjetek ki a sorból – legyetek férfiak! És mielőtt még nagyon mérges lennél rám, szeretném, ha világos lenne számodra, hogy én nem vagyok egy tökéletes férj…a tanulási folyamatban vagyok. És arra gondoltam, hogy ebben a folyamatban, amit az Úr tanít, megosztom, akkor lehet lesznek néhányan, akiknek hasznos lesz.

Ennyi mostanra – holnap folytatjuk!

1 megjegyzés: