Olvastam egy kimutatást olyanokról, akik elmaradtak a gyülekezetből. Az eredmény az volt, hogy 82%-a az újaknak elmegy már az első évben. Ahogy egy csecsemőnél, ugyanúgy egy frissen újjászületettnél is kritikus az első év.
Azt figyelték meg, hogy 6 hónap után vagy 1 év után megy el a nagy része. Megkérdeztek ezek közül 36-36 embert, hogy „Mi történt? Elmondanád a történetedet?” A beszélgetések után felfedeztek néhány közös dolgot, néhány olyan kérdést, amit egy újjászületett, egy a gyülekezethez frissen csatlakozott feltesz magában és választ keres rá. Íme:
Az Első Hat Hónap
1. „Tudok-e itt barátokat szerezni?”
Ez a tartozni valahová szükségből származó kérdés. Azok akik megragadnak a gyülekezetben, átlag 7 új barátot szereznek az első 6 hónapban; azok akik kiesnek, kevesebb, int kettőt. Úgyhogy az jó benyomást tud tenni egy első látogatónak, hogy „barátságos” a gyülekezet, de ma már nem ez a kérdés. A kérdés „Tudok-e barátokat szerezni?” Ezt látom igazán kulcsnak Szegeden is. Akik házicsoportba kerültek, miután elkezdtek járni a gyülekezetbe, megmaradtak. A következtetés egyszerű: Akik barátokra lelnek, azok maradnak, akik nem, azok elmennek.
2. „Be tudok illeszkedni?”
Ez az elfogadás utáni vágy kérdése. Mindenkinek vannak területek az életében, amik jobban érdeklik (érdeklődési terület). Nem kell megfigyelni a gyülekezetet ahhoz, hogy ezt észrevedd (közös érdeklődési kör, kor, nem, házassági állapot, családi állapot, szükségek, álmok). Ha ezekben egy új megtalálja a magának valót, annak sokkal nagyobb a megtartó ereje, mintha nem lenne semmi. Ezért is jó egy sokszínű, vagy sokféle házicsoport rendszer a gyülekezetben, hosszútávon.
3. „Ez a gyülekezet tényleg akar engem?”
Ez az önértékelés kérdése. Miután szívesen fogadjuk őket, és jól érzik magukat, meghívjuk-e a szolgálatba? Kapnak-e lehetőséget, hogy kiadják azt ami bennük van? Aktívan benne lehetnek-e a gyülekezeti élet folyásában? És értem itt azt is, hogy kinyilváníthatják-e véleményüket a dolgokról, meg vannak-e hallgatva, ha esetleg van véleményük? Azt figyeltem meg, hogy az új energia, ami bennük van ott is marad, mert nem engedik, figyelmen kívül hagyják az újak kreatív ötleteit.
Ha a válaszuk igen, „Igen, vannak barátaim a gyülekezetben” és „Igen, van egy csoport, ahol kényelmesen érzem magam,” és „Igen, ezek az emberek tényleg örülnek, hogy itt vagyok,” akkor az új emberek általában maradnak. Ha az első hat hónapban a válaszuk „Nem,” akkor az esetek nagy százalékában úgy döntenek, hogy van más is amit csinálhatnak és elmaradnak.
Ha a válaszuk „Igen,” akkor az újakban még mindig merülnek fel kérdések. És a maradás még mindig a levegőben mozog. De erről majd legközelebb…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése